Közéleti krónika

Napvilágra került egy videofelvétel, amelyen Wieszt János - 2002 óta az MSZP XI. kerületi frakciója és a vagyongazdálkodási osztály vezetője, korábban a kerületi pénzügyi bizottság elnöke, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egykori főtitkára (tisztségeiről lásd még itt) - kétmillió-kétszázezer forintot, ahogy elhangzik, „a bruttónak a tíz százalékát” vesz át egy borítékban, és az azt átadó embernek megerősíti, hogy „innentől meg lehet húzni az ügyet”, és „innentől mennek a papírok a hivatalos (úton?)”. Wieszt nyilatkozata szerint nem emlékszik a konkrét esetre, hiszen "sokat bánik pénzzel", de csúszópénzt soha nem fogadott el.

Molnár Gyula polgármester egy nem létező szabályra hivatkozva megakadályozta (lásd még itt és a felvétel elejét itt), hogy az eset a testületi ülésen szóba kerüljön, és később is támadta a Fideszt az ügy tálalása miatt, azzal vádolva a pártot, hogy „a Fidesz által gerjesztett, sajtónak szóló show műsor (...) háttérbe szorítja az igazán fontos közügyeket”.

Korábbi ingatlanátírásai után most kiderült, az őrizetbe vett Hagyó Miklós a mentelmi jog által számára biztosított idő alatt gyakorlatilag egész, nem jelentéktelen vagyonát másokra íratta.

A napokban a Fidesz első javaslatainak vitája zajlik (alkotmánymódosítás a kisebb parlamentről és a miniszterelnök-helyettesi posztról, az APEH és a VPOP összevonása, kettős állampolgárság, három dobás, családi pótlék iskolába járáshoz kötése, közfeladatot ellátó személyekkel szembeni erőszak szigorúbb büntetése, a trianoni béke napjának a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává nyilvánítása, jogosítvány megszerzésének szigorítása, a parkolási díjak szabályozása, az önkormányzati rendszer és választások a képviselők számának csökkentésére korlátozódó átalakítása), pár törvényjavaslat már a parlament elé is került, az elsőket már el is fogadták.

Orbán Viktor ma a nemzeti konzultációsorozat keretében a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit ismertette. Nem lesz többé jóléti költekezés hitelből; nem lesz hazudozás a költségvetést illetően; a munkát nem helyettesítheti többé a spekuláció. A bürokratikus költségeket 800 milliárd forinttal tervezi csökkenteni a kormány néhány hónap alatt. Radikális adóegyszerűsítés következik kisadók kivezetésével és adónemek összevonásával; az APEH nem fogja többé ellenségként kezelni a vállalkozókat. A kormány megalakulása után az MNB problémáját is meg kell oldani, mert jelenleg nem lehetséges az együttműködés. Matolcsy az élőmunkára épülő járulékok megfelezéséről, egykulcsos SZJA-ról, családi adózásról, a kiskereskedelemben kötelező fizetési határidőről, bürokráciaellenes csomagról, kiszámítható gazdaságpolitikáról beszélt. Több mélyreható változásra januárig kell várni - a részletek ismertetését Orbán a csontvázbizottság jelentésének elkészülése utánra ígérte. 2012 végére új alkotmány is jöhet. (Hírszerző)

A Fidesz elnézést kért a törvényjavaslatban található hibáért, és az eltörölt 15%-os fizetéscsökkentési lehetőség helyett azt kérte, hogy a miniszterelnök saját jogkörben akár 20%-kal is csökkenthesse a miniszterek fizetését.

A Fidesz ellenzékben legalább 54-szer nyújtott be törvényjavaslatot a miniszteri fizetések csökkentésére; kormányra kerülve viszont nem csökkentené a miniszterek fizetését, sőt, az MSZP a miniszterelnök jogköreként fenntartott 15%-os miniszteri fizetéscsökkentés lehetőségének eltörlése miatt a miniszterek fizetésének emelésével vádolja őket. A Fidesz ezt az ellentmondást azzal magyarázza, hogy az MSZP-s miniszterek „egyetlen fillér fizetést sem érdemeltek volna gyalázatos teljesítményükért”, az új kormány tagjai ellenben „a nemzeti együttműködés rendszerét” építik majd fel.

Ma megalakult az új parlament, a fő beszédtémát a Jobbik akciói adták. Az MSZP frakciója hátat fordított, amikor Vona Gábor a zakóját levéve a Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető mellényben mondta el a képviselői eskü szövegét - a jobbikos képviselőknél pedig az egyes MSZP-s képviselők által az alakuló ülésre kirakott izraeli zászlós kitűző verte ki a biztosítékot. Sólyom László köztársasági elnök beszédében alig burkoltan méltatta az LMP-t és kritizálta a Jobbikot. Az alakuló ülés végén a Jobbik képviselői (a Fidesz képviselőitől kísérve) elénekelték a székely himnuszt; az MSZP képviselőcsoportja részben tüntetőleg távozott, az ott maradt képviselőik pedig látványosan igyekeztek nem odafigyelni az éneklésre. A Jobbik képviselői utólag a Szent Korona előtt is letették az esküt, amiben az MSZP a magyar történelem legsötétebb vészkorszakának visszatérését látta.

A Fidesz a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját a szocialistáknak, a költségvetésiét a Jobbiknak juttatta. 

Az új Országgyűlés megalakulását követően azonnal kihallgatták, majd őrizetbe vették az addig a mentelmi jog védelmét élvező Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest.

Az MSZP az alakuló ülés előtt újabb fordulattal bejelentette, hogy még sincs megállapodás, és a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottság vezetése is őket illetné. A párt kifejezte sajnálkozását, hogy a Jobbikot nem sikerült elszigetelni. Közölték, azzal sem értenek egyet, hogy egyáltalán lehessen jobbikos tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Vona Gábor és Mesterházy Attila megegyezése és kézfogása után alig három nappal kijelentették, a szocialistáknak semmi egyeztetnivalójuk nincsen egy szélsőséges párttal.

Lendvai Ildikó az MSZP és a Jobbik az MSZP ajánlata alapján történt megállapodását követően a tévében azt nyilatkozta, nem engedték át a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját, nem is tárgyaltak a Jobbikkal, nem kötnek velük alkukat (a Vona–Mesterházy-kézfogás megtekintéséhez katt a linkre). Lendvai azt állította, "nem nekik [a Jobbiknak] akartuk átengedni", és "az MSZP még abba is belement volna, hogy a kormányzó pártok [...] maguk elnököljék a bizottságot, csak hogy ne a Jobbik tegye". A Fidesz viszont, Lendvai értékelése szerint, a posztot inkább a Jobbiknak juttatta. Az MSZP honlapjának előző napi bejegyzése erről: "Az alakuló ülést előkészítő kedd délutáni egyeztetésre az MSZP ajánlattal érkezett. Mesterházy Attila bejelentette: lemondanak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, azt átengedik a Jobbiknak".

A Fidesz a 19 parlamenti bizottságból 6 vezetését engedte át az ellenzéknek. Hosszas viták után az MSZP ajánlatot tett a Jobbiknak, és az MSZP ajánlata alapján a két párt meg is egyezett (lásd még itt): ennek megfelelően  ez utóbbi kapja a legfontosabbnak tartott nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját, cserébe az MSZP pedig kettő helyett három bizottsági elnököt jelölhet. A lépést liberálisok és az MSZP balszárnya keményen bírálták.

Pintér Sándor szinte egyetlenként tett konkrét ígéretet a leendő Orbán-kormány ma bemutatkozó miniszterei közül: [a rendőrségnek több pénzre van szüksége, de] "szervezéssel, szolgálatszervezéssel, odafigyeléssel, képzéssel [...] ettől függetlenül is javítható ezen a területen a rendőrség munkája, ennek eredményeképpen a közrend és a közbiztonság. (...) Amikor hivatalba léptem, és letettem a hivatali esküt, ezt követően két hét múlva ismét leülünk önnel beszélgetni, és reményeim szerint ön is el fogja ismerni, hogy két héten belül, illetve két hét elteltével változás történt ezeken a területeken". (Videa, Hírszerző)

(A két héten belül várható változásokat a pár nappal később tartott ózdi nemzeti konzultáción Orbán Viktor is megerősítette.)

Nagy feltűnést keltett az is, hogy Pintér Gergényi Péterről, régi kollégájáról és üzlettársáról azt mondta: "nem gondolom, hogy törvénytelenséget követett volna el".